• Megjelenítés
3+1 ábra arról, miért nem felelősek a vállalati profitok az inflációért Magyarországon

2023. december 12. 12:00 | ifj. Becsey Zsolt

3+1 ábra arról, miért nem felelősek a vállalati profitok az inflációért Magyarországon

A profitinfláció, azaz az infláció mögött a vállalatok agresszív árazási gyakorlatát azonosító magyarázat gyorsan beépült a szakmai kánonba szerte a világon. Ebben az írásban amellett érvelek, hogy ez a megfigyelés árnyalásra szorul. Ennek az az oka, hogy egy, a feladatra alkalmatlan mutató alapján születik ezen következtetések nagy része. Valójában itthon a vállalati bevételek a költségek emelkedésével megfelelő mértékben emelkedtek, így nem beszélhetünk profitinflációról. Az infláció okait máshol kell keresni.

2019. április 18. 10:50 | Becsey Zsolt, Szabó Eszter

Ritkaságszámba menő hét bő esztendő

Előző cikkünkben (Magaslati levegőn - avagy honnan érkeztek a magyar gazdaság növekedési tartalékai) bemutattuk, hogy 2018-ban dinamikus növekedés jellemezte a magyar gazdaságot, melynek eredményeként folytatódott a 2013 óta megfigyelhető reálgazdasági konvergencia. Sorozatunk második részében a 2013 óta tartó felzárkózási időszakot történelmi kontextusba helyezzük és az elmúlt hetven év növekedési periódusaival vetjük össze. Az adatok azt mutatják, hogy aktuális növekedési időszakunk az egyetlen a második világháború óta, amire egyszerre jellemző a felzárkózás és a makropénzügyi fenntarthatóság is, vagyis az immár hetedik évébe lépő konjunktúraciklus kivételes a magyar gazdaságtörténetben. Ezt igazolja az is, hogy 2019 az első olyan év lehet a rendszerváltás óta, amikor sikerült elérnünk az 1989-es relatív fejlettségi szintünket Ausztriához viszonyítva. Előretekintve a versenyképességi reformok végrehajtása biztosíthatja a felzárkózási pálya fenntarthatóságát, valamint az osztrák fejlettségi szint 80-90 százalékának elérését.

2017. november 16. 13:18 | Portfolio

Becsey: Ne a multikat támogassuk, és lépjünk be az euró előszobájába!

A multinacionális cégek utóbbi években megugró állami támogatása elszívta a munkaerőt a kevésbé termelékeny kkv-szektor elől, így a vállalati támogatási rendszert érdemben át kellene alakítani és a kutatás-fejlesztési fókuszú támogatások utólagos folyósítására kellene koncentrálni - veti fel a Magyar Időkben publikált vélemény cikkében Becsey Zsolt. A volt EP-képviselő és külgazdasági államtitkár szerint abba kellene hagyni az olcsó munkaerőre és a forint leértékelésére alapuló tőkevonzó, illetve versenyképesség javító stratégiákat, és be kellene lépni az országnak az euró előszobáját jelentő ERM-II árfolyamrendszerbe.

2015. április 25. 08:46 | MTI

Az útfejlesztések kevesebb, mint fele jön EU-pénzből

A 2014 és 2020 közötti ciklusban háromszázmilliárd forintnyi európai uniós pénz jut útfelújításra és - építésre - mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára a Magyar Hírlapnak adott interjújában. A beszélgetésből az is kiderül, hogy az M0 északi szakaszának építésére a 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban nem lesz pénz és az is látszik, hogy a kormány által az évtized végéig tervezett útfejlesztéseknek csak mintegy 40 százaléka jön uniós forrásból.

Címlapról ajánljuk

Részletes keresés
–

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility